A kutyák eleségallergiája

Az eleségallergia a krónikus viszketés egyik lehetséges oka kutyákban. Bár sok Tulajdonos gondolja, hogy kedvence eleségallergiás, a valóságban a vakarózásnak számos egyéb oka is lehet, ezért a pontos diagnózis felállítása állatorvosi feladat.

Milyen tüneteket okozhat?

Az eleségallergia leggyakoribb tünete a vakarózás. Ez jelentkezhet az arcon, a füleken, a mancsokon, a hason vagy akár az egész testen. Gyakori a visszatérő fülgyulladás, a mancsnyalogatás és a bőrpír. Emellett másodlagosan sok esetben alakul ki bakteriális vagy gombás bőrfertőzés, melyeket szintén kezelni kell. Egyes kutyáknál emésztőszervi tünetek – például hasmenés, gyakoribb bélsárürítés, gázosodás vagy hányás – is társulhatnak a bőrtünetekhez.

Mennyire gyakori valójában az eleségallergia?

A közhiedelemmel ellentétben nem minden vakarózó kutya eleségallergiás. A kutatások alapján az összes állatorvosi vizitre érkező kutyák mindössze 1-2%-a érintett. Mindazonáltal, ha kifejezetten a viszketős, allergiás bőrbetegséggel küzdő kutyákat vizsgáljuk, ez az arány magasabb: kb. 15-20% érintett. Bár gyakori probléma, a bolhásság és a környezeti allergia (atópia) még ennél is sűrűbben áll a viszketés hátterében.

Mely összetevők okozhatnak allergiát?

A hangzatos reklámok miatt sok gazdi a gabonákat (például a kukoricát) teszi felelőssé. A statisztikák szerint azonban a kutyák döntő többsége az állati eredetű fehérjékre allergiás - és itt nem új vagy egzotikus összetevőkre kell gondolni, épp ellenkezőleg! Olyan fehérjére alakul ki az allergia, amivel az állat már találkozott, és akár évek óta fogyasztja. A leggyakoribb allergének a marhahús, a tejtermékek, a csirkehús, a búza és a bárányhús. Az, hogy melyik a leggyakoribb, kutatásonként változó, és befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés.

Vérből vagy nyálból NEM lehet eleségallergiát diagnosztizálni!

Manapság népszerűek a különféle allergiatesztek, mert gyors eredményt ígérnek. Azonban egyértelműen bizonyított, hogy az eleségallergia kimutatására a vér-, nyál- és szőrtesztek teljesen megbízhatatlanok. Rengeteg téves eredményt adnak, így felesleges kiadásba és egy életen át tartó téves diétába hajszolhatják a kutyát. Környezeti allergiánál más a helyzet, de ott sem a diagnózis felállítására használjuk a tesztet.

Hogyan állapítható meg a betegség?

Az eleségallergia eliminációs diétával és azt követő provokációval igazolható.

Ennek során a kutya több héten keresztül olyan tápot fogyaszt, amelynek összetevőivel korábban nem találkozott, vagy amely hidrolizált fehérjét tartalmaz. A diéta alatt semmilyen más táplálék, jutalomfalat, rágócsont, ízesített gyógyszer vagy asztali maradék nem adható.

Manapság számtalan hipoallergénnek hirdetett eleség elérhető, azonban tudni kell, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható tápok jelentős részénél fordul eló gyártósori keresztszennyeződés. Ez azt jelenti, hogy a táp olyan fehérjéket (pl. csirkét vagy marhát) is tartalmazhat a, ami nincs ráírva a csomagolásra. Diagnosztikai célra kizárólag a speciális, állatorvos által felírt gyógytápok, vagy egy szigorúan megtervezett otthoni főtt diéta a megfelelő!

A diétát kutyák esetében legalább 8 hétig kell tartani ahhoz, hogy 90%-os eséllyel enyhüljenek a tünetek.

Miért fontos a visszaterhelés?

Ha a 8 hetes diéta alatt a kutya viszketése elmúlik, az még nem jelenti 100%-osan azt, hogy a táppal volt a baj (lehet, hogy csak véget ért a számára irritáló pollenszezon). A biztos diagnózishoz a tünetmentes kutyának újra kapnia kell a régi eledeléből (ezt hívjuk provokációnak vagy visszaterhelésnek). Ha a régi táp adását követően az állat visszaesik, akkor az eleségallergia ténye bizonyított. Ezt követően lehet elkezdeni megkeresni azt a végleges étrendet, ami hosszú távon is biztonságos.

Összegzés

Az eleségallergia azonosítása nem egyszerű feladat,türelmet és szoros állatorvosi együttműködést igényel. Ha kedvence krónikus fülgyulladással, mancsrágással vagy vakarózással küzd, ne kísérletezzen vakon a tápok cserélgetésével! Jelentkezzen be szakrendelésére, ahol a legfrissebb tudományos irányelvek alapján, célzottan segítünk a viszketés megszüntetésében!

Felhasznált irodalom: Mueller, R. S., & Olivry, T. (2015–2019). Critically appraised topic on adverse food reactions of companion animals (Part 1-7). BMC Veterinary Research.